A kiállításról


A Holokauszt Emlékközpont Magyarországon az egyetlen olyan intézmény, amelynek gyűjtőkörét kizárólag a vészkorszakhoz kapcsolódó források alkotják. A magánadományokból, családi hagyatékokból felépülő gyűjtemény tekintélyes részét jelentik az egykori munkaszolgálatosok emlékei.

Az itt felhasznált forrástípusok a gyűjteményben lévő nagyjából félezer munkaszolgálatos dokumentum, különféle igazolás, postai küldemény, mintegy 250 visszaemlékezés, napló, körülbelül 170 fotó és 100 tárgyi emlék közül mutatnak be jelentős, több mint 500 tételből álló válogatást. Mindezt a korabeli forrásokban rejlő információk önálló felfedezésének is teret hagyva igyekeztünk rövidebb-hosszabb magyarázó szövegekkel kiegészíteni. Ezáltal a látogató maga is megtapasztalhatja, miért nevezhetünk sorshordozónak egy jegyzetfüzetet, egy levelezőlapot, vagy éppen egy fotót.

A kiállításban három virtuális útvonal közül lehet választani Az „Egy tárgy - egy történet” a munkaszolgálatot nyolc fejezetre bontva mutatja be. Minden egyes fejezet és alfejezet egyetlen emblematikus tárgyba vagy tárgyegyüttesbe sűrítve meséli el a történteket. A múzeumi tárgyak megszólaltatása által könnyebben befogadhatóvá válnak az idestova hetven évvel ezelőtti események, és fontos adalékkal egészülnek ki a kutatások.

A „Még több történet” útvonalon elindulók tulajdonképpen az előző rész folytatására bukkannak, ugyanazon tematikus egységekre épül fel a mondanivaló, azonban ezúttal sokkal bőségesebb forrásanyagra támaszkodva igyekeztünk teljesebb képet adni, egy-egy témát részletesebben körbejárni, több oldalról megmutatni. A „Szemtanúk szemével” részben pedig öt munkaszolgálatos életútját mutatjuk be. Az ő sorsuk azt példázza, mennyi mindentől függött a besorozottak sorsa, illetve mely tényezők határozták meg a túlélés esélyét.

*

Virtuális kiállításunknak nem célja, a forrástípusok miatt nem is lehet vállalása a magyarországi munkaszolgálat történeti áttekintése, még a jelentősebb események sorra vétele sem. Ez a központi iratanyag kutatásán alapuló szakirodalom feladata. A gyűjteményből személyes sorsok, a legkülönbözőbb életutak rajzolódnak ki. Nem mondjuk meg, hány fő menetelt az egyes századokban, de azt igen, hogy közülük egynek mi volt a hátizsákjában, milyen családot hagyott maga mögött, miről levelezett a kislányával, mit evett a doni áttörést követő visszavonulás zűrzavaros napjaiban, milyen ruhát hordott, egyáltalán milyen érzésekkel, tapasztalatokkal tért haza.

Több mint hetven év elteltével is elmondhatjuk, a mai napig bukkannak elő dokumentumok, fotók, tárgyak, amelyek szerencsés esetben be is kerülnek a Holokauszt Emlékközpont gyűjteményébe. Célunk minden fellelhető forrás felkutatása és az állagvédelmem követelményei szerint történő megőrzése, hogy ezáltal minél teljesebb, részletesebb képet kaphassunk az európai történelmünkben is egyedi jelenségnek nevezhető, magyar munkaszolgálat eddig talán kevésbé ismert történeteiről és tárgyi világáról.

A korabeli szövegeket mai helyesírással adjuk közre, kivéve azokat az eseteket, ahol a korabeli íráskép tartalmi többletet hordoz.

Köszönjük és a Nemzeti Audiovizuális Filmarchívumnak (filmhíradók) a Centropa Magyarország Zsidó Családtörténeti Non Profit Kft.-nek (Alexander-család fotója), hogy anyagaikat rendelkezésünkre bocsájtották.

Külön köszönjük Dr. Csapody Tamás jogász-szociológus szakmai segítségét.

 

 

Bibliográfiai ajánló

Önálló és szerkesztett kötetek:

 

Cikkek, tanulmányok: